​

1. Finom energiák: A radiesztézia azon a meggyőződésen alapul, hogy léteznek olyan finom energiák vagy rezgések, amelyek túlmutatnak azon, amit fizikai érzékszerveink képesek érzékelni. Ezekről az energiákról úgy gondolják, hogy kölcsönhatásba lépnek a tudatunkkal, és radiesztéziás eszközön keresztül észlelhetők és befolyásolhatók.

2. Az intuíció és a tudattalan elme: A radiesztézia nagymértékben támaszkodik intuitív képességeinkre és tudattalan elménk erejére. Úgy működik, hogy intuíciónk hozzáférhet a tudatos tudatosságunkon túlmutató információkhoz, lehetővé téve számunkra, hogy betekintést nyerjünk és útmutatást kapjunk az energetikai rendszerről.

3. Tudatmező: A radiesztézia abban segít, hogy összekapcsolódjunk egy nagyobb tudatmezővel, amelyet gyakran kollektív tudatnak vagy egyetemes tudatnak neveznek. Ez a mező hatalmas mennyiségű információt és tudást tartalmaz, amelyekhez fókuszált szándékkal és radiesztéziás technikákkal lehet hozzáférni.

4. Rezonancia és harmonikus frekvenciák: A radiesztézia magában foglalja a rezonancia rendszerét, ahol bizonyos tárgyak, anyagok vagy energiák egyedi rezgési frekvenciákkal rendelkeznek. Ha radiesztéziás eszközeinket és magunkat ezekre a frekvenciákra hangoljuk, akkor hatékonyabban tudjuk észlelni és interakcióba lépni velük.

5. Az elme-anyag kölcsönhatás: A radiesztézia azt jelenti, hogy gondolataink, szándékaink és összpontosított figyelmünk befolyásolhatja a fizikai világot. A koncentráció révén bekapcsolódhatunk ebbe az elme-anyag kölcsönhatásba, és arra használhatjuk a tudatunkat, hogy kölcsönhatásba lépjünk azokkal az energiákkal és tárgyakkal, amelyeket vizsgálunk.

6. Nem lokalitás: A radiesztézia megkérdőjelezi a lokalitás hagyományos fogalmát, és lehetővé teszi, hogy a térbeli és időbeli korlátokon túlmenően hozzáférhetünk információkhoz vagy észlelhetünk energiákat. A nem lokalitásnak ez a rendszere lehetővé teszi a mérő személy számára, hogy távolról dolgozzanak, olyan célokat vagy helyeket keresve, amelyek fizikailag távol vannak aktuális helyüktől.

7. Érzékenység és szenzoros felerősítés: A radiesztézia megköveteli a finom jelzésekre való érzékenység fejlesztését és az érzékszervi észlelések felerősítésének képességének fejlesztését. A radiesztéta megtanulja hangolni érzékszerveit, mind belsőleg, mind a radiesztéziás eszközök használatával, hogy észleljék és értelmezzék a környezet finom változásait és válaszait.

Ezek az alapelvek és elméletek képezik a radiesztézia alapját, keretet adva annak megértéséhez, hogyan működik a radiesztézia, és miért lehet hatékony eszköz a feltáráshoz, felfedezéshez és problémamegoldáshoz. Ha megérti ezeket a fogalmakat, elmélyítheti megbecsülését a környezeti energiák  iránt, és fejlesztheti az érzékelési képességeit.